Harmónika Suli

Hogyan működik egy harmonika, milyen részei vannak?
 
A harmonika elején lyukak találhatók, amikbe ha belefújunk, vagy a levegőt
onnan szívunk, akkor a levegő egy fém rezgőnyelv mellett áramolva azt rezgésbe
hozza, ezáltal a hangszer hangot ad. A rezgőnyelvek neve lamella. Az üreges
betétet, amin a lyukak vannak kiképezve, kancellafának hívják, pedig az anyaga
ma már nem mindig fa. A kancellafához felül és alul van rögzítve a hanglap,
amire a lamellák erősítve vannak. Az egész hangszert felül és alul a fémborító
védi, amelynek fontos szerepe van a hangerősítésben és a hangzás kialakításában
is.
 
Milyen fajta harmonikák vannak?
 
A két leggyakoribb típus a diatonikus és a kromatikus harmonika. A diatonikus
harmonikán tipikusan 10 lyuk van, amelyek szívva és fújva különböző hangot
adnak. Ezzel a fajta harmonikával nem játszható ki a kromatikus skála, hanem
különböző hangnemekben árulják. Így pl. a C-dúr harmonikán csak a C-dúr skála
hangjai találhatók. A kromatikus harmonikán ezzel szemben a teljes n
skála játszható. Ezek a harmonikák is egy bizonyos hangnemre vannak hangolva, ám
van rajtuk egy gomb, aminek megnyomásával fél hanggal emelhetjük az aktuális
hangot. A kromatikus harmonikákat is árulják különböző hangnemekben, hogy
megkönnyítsék a különböző hangnemekben való játékot.
 
Ezeken kívül létezik még basszusharmonika (nagy testű kromatikus hangszer, csak
fújva lehet hangokat képezni rajta, főleg zenekari játékra), akkordharmonika
(elsősorban akkordok képzésére alkalmas, zenekeri játékra), tremolóharmonika
(diatonikus hangszer, minden hanghoz két lamella tartozik, amelyek kicsit el
vannak hangolva egymáshoz képest, így együtt jellegzetes lebegő hangot adnak),
oktáverharmonika (hasonló a tremolóharmonikához, csak itt egy oktáv különbségre
vannak hangolva a lamellák, a 12 húros gitárokhoz hasonlítható.
 
Milyen a diatonikus harmonikák hangolása?
 
A standard 10 lyukú diatonikus harmonikákat legalább 12 féle hangolásban
lehet kapni, viszont a hangok relatív helyzete mindegyiknél ugyanaz:
 
FÚJ   dó   mi   szó  dó   mi   szó  dó   mi   szó  dó
1    2    3    4    5    6    7    8    9    10
SZÍV  ré   szó  ti   ré   fá   lá   ti   ré   fá   lá
 
A hangok balról jobbra emelkedőek, tehát a fújt 1-estől a szívott hármasig van
az első oktáv, a fújt négyestől a szívott 7-esig a második oktáv és a fújt
7-estől a fújt 10-esig a harmadik oktáv. A 2-es szívott és a 3-as fújt ugyanaz a
hang. Az első és a harmadik oktáv hiányos.
 
A különböző hangolások esetén ennek a skálának az abszolút hangmagassága
változik. A hangolás azt mondja meg, hogy az 1-es fújt milyen abszolút hangnak
felel meg. Tehát a C hangolású harmonikán az 1-es fújt C, az egyes szívott D, a
2-es fújt E stb., az A-s hangolásún az 1-es fújt A, az 1-es szívott H, a 2-es
fújt Cisz, stb.
 
A 12 hangolás közül a legmélyebb a G-s, amelynek az 1-es fújt hangjának
frekvenciája 196 Hz vagy ahhoz közeli, a legmagasabb az F#-es, aminek 1-es fújt
hangja 370 Hz, vagy ahhoz közeli. (Az "ahhoz közeli" megfogalmazás oka az, hogy
igazából szinte minden típust kicsit másképp hangolnak, pl. egyenlő hangolással,
természetes hangolással, stb.) Az alap 12 hangoláson kívül vannak ezeknél
mélyebbek és magasabbak (pl. mély F-es vagy magas G-s), illetve egy egész sor
speciális hangolás, ahol bizonyos hangokat máshogy hangolnak (pl. Lee Oskar
Natural Minor, Hohner Special 20 Country Tuned, stb).
 
 
Teljesen kezdő vagyok, milyen harmonikát vegyek?
 
Talán csak egyetlen alapszabály van: ha még nincs meg a harmonika, akkor egy
standard diatonikus C-s harmonikát érdemes vásárolni. Azért C-set, mert az se
nem túl magas, se nem túl mély. Ha már megvan a harmonika, és standard
diatonikus, de nem C-s, akkor is el lehet vele kezdeni próbálkozni, viszont jó
ha tisztában vagyunk azzal, hogy a legtöbb kezdők számára készült zenei
segédanyag C-s harmonikához van készítve, tehát ezeket jó eséllyel nem fogjuk
tudni használni. Ha viszont a meglévő harmonika nem standard diatonikus, akkor
érdemes egy újat vásárolni, és meghagyni a meglévő harmonikánkat későbbre.
 
A típusválasztás sokkal nehezebb kérdés: természetesen minden attól függ, mit
bír el az ember pénztárcája. Az olcsó kínai harmonikák is működhetnek, némelyik
egész kiválóan. Persze ezek vásárlása kicsit kockázatos: kifoghatunk olyat is
amelyik pár hét alatt lehangolódik. A másik probléma, hogy ezek a harmonikák
gyakran nem olyan precíz kivitelűek, pl. eresztik a levegőt, és emiatt nehezebb
rajtuk a játék, ami a tanulási időszakban különösen hátrányos. Vehetünk drága
harmonikát, viszont a kezdők gyakran nem jó technikával játszanak, és ezért
hamar szétfújják a hangszert, ami egy drága harmonika esetén különösen fájó
lehet. Vagy választhatjuk az arany középutat. Szóval ez tényleg egyéni
megfontolás kérdése.
 
 
Olcsó: Johnson Blues King, de szinte bármilyen megteszi
Közepes: Hering Free Blues, Hohner Big River, Suzuki Folkmaster,
Drága: Lee Oskar Major Diantonic, Hohner Special 20,Suzuki mr-500,Suzuki manji, Hohner Marine Band,
 
 
Mi a különbség a fabetétes, műanyag betétes és fémbetétes harmonikák közt?
 
Erről sokan vitatkoztak már sokat. A harp-l levelezési listán végeztek egy
kísérletet, és sokak megdöbbenésére azt kapták, hogy hangzásban lényegében
semmi. Különösen a fa és a műanyag betétes harmonikák bizonyultak
megkülönböztethetetleneknek. Viszont a fabetétesek gyakran eresztik a levegőt,
ami egyértelmű negatívum. Van egy kis különbség "ízre" is, de itt nem mondható
ki rangsorrend.
 
Hogyan kezdjek el tanulni?
 
Attól függ, mennyi pénzt szánsz rá. Az ideális megoldás keresni egy tanárt,
de persze ez a legdrágább. Ebben az esetben olyan embert érdemes találni, aki
letett már valamit az asztalra. Pl. érdemes meghallgatni, hogy ő mit tud.
 
Ha ez nem megy, akkor vegyünk egy jó könyvet kezdőknek, és kövessük leckéről
leckére. Ha ez sem megy, próbálkozhatunk internetes forrásokkal, de így a
legnehezebb.
 
Egy biztos: ha eredményt akarunk elérni, nagyon sokat kell gyakorolni. Ez azt
jelenti, hogy minden (vagy majdnem minden) nap. Ha erre nincs időnk,
valószínűleg nem is érdemes elkezdeni tanulni.
 
 
Milyen oktató könyvek vannak?
 
Magyarul:
Madaras Árpád: Szájharmonikaiskola
Lényegében használhatatlan. Takarásos technikát próbál kezdőknek tanítani, ami
eleve nem jó ötlet. Ha mást is akarsz játszani, mint cserkész- és gyerekdalok,
akkor jobb valami mással próbálkozni.
 
Szabó Tamás: Blues With The Feeling
Igazából sok jó magyar szájharmonikás műve ez a könyv, Szabó Tamás
szerkesztette. Önálló tanulásra nem alkalmas, viszont sokat megtanulhatsz belőle
a bluesról és a harmonikázásról.
 
Pribojszki Mátyás: Herflisuli (CD melléklettel)
Kezdőknek jó könyv, bár elég kevés anyagot tartalmaz.
 
Angolul:
Jon Gindick: Rock n' Blues Harmonica (CD melléklettel)
Kiváló könyv kezdőknek és kevésbé kezdőknek. Blues harmonikázásra tanít.
 
Don Baker: Beginning Blues Harp
 
Hogyan tisztítsuk a harmonikát?
 
Legjobb szétszerelni: lecsavarozni a fedőlapokat, aztán a hanglapokat, és a
részeket külön külön megtisztítjuk. A fém és műanyag részeket nyugodtan lehet
vizzel, tisztítószerekkel, alkohollal tisztítani. Ha a kancellafa fából van, azt
ne érje víz!
 
Ha nem akarjuk szétszerelni, és nem fabetétes, betehetjük egy pohár szódavízbe
egy fél órára. Fabetétes harmonikát sose tegyünk vízbe!
 
Miután egy harmonikát víz ért, rázzuk, ütögessük ki a vizet belőle, mielőtt
játszunk rajta, meg a lamellákon maradó víz hamissá teszi. A rázás, ütögetés a
nyál kirázására is alkalmas.
 
 
Mi hajlítás? Mely hangokat lehet hajlítani, és mennyire? Hogyan kell
csinálni?
 
A hajlítás egy technikai elem, amelynek segítségével bizonyos hangokat
mélyíteni lehet a harmonikán. Az eredeti hang és a mélyebb hang között bármely
hang kijátszható, pl. a hang folyamatosan mélyíthető le az eredetiről a
legmélyebbre.
 
Hajlítani a szívott hangokat lehet az első lyuktől a hatodikig, illetve a fújt
hangokat a hetedik lyuktól a tizedikig. A hajlítás maximális mértéke sorban: 1:
kis szekund, 2: nagy szekund, 3: kis terc, 4: kis szekund, 5: negyed hang (kis
szekund fele), 6: kis szekund, 7: negyed hang, 8: kis szekund, 9: kis szekund,
10: nagy szekund. Mivel az 5. és a 7. lyukon a halíthatóság mértéke túl kicsi
ahhoz, hogy használható legyen, ezeket lényegében nem is használják. A kis
szekunddal, nagy szekunddal, kis terccel való hajlítást, első, második és
harmadik fokozatú hajlításnak is nevezzük.
 
A hajlítás a szívás/fújás szögének változtatásával érhető el. A levegőt nem
egyenes vonalban kell áramoltatni, hanem kicsit felfelé szívni, illetve felülről
fújni. Szinte minden oktatóanyag tárgyalja a technikát. Miután ráérez az ember,
nem nehéz, de az első hajlításért általában meg kell szenvedni. Ezért is,
számtalan ötletet fejlesztettek ki a tanárok arra, hogy a tanulónak sikerüljön a
hajlítás először, ezeknek tárgyálása azonban túlnő ennek a dokumentumnak a
hatáskörén. Fontos, hogy a hangmagasság változzon, ne csak a hangszín!
 
Általános vélemény, hogy a 4-es szívott lyukon érdemes először próbálkozni egy
C-s harmonikán. Ha ez nem vezet eredményre, lehet próbálkozni másik lyukakon,
sorban a 3-as, 2-es, 1-es, illetve 6-oson. A fújt hajlítás sokkal nehezebb,
ezért azzal csak akkor próbálkozzunk, ha a szívott már tökéletesen megy.
Igazából (bár a technikája lényegében ugyanaz, minta szívottnak) a fújt
hajlításért általában külön meg kell küzdeni, tehát nem ritka, hogy a szívott
hajlítás már jól megy valakinek, de a fújt nem sikerül neki.
 
Ha nem megy C-s harmonikán, próbálkozhatunk másik hangolásún. Mélyebbeken
általában könnyebb, mint magasabbakon. Ha nagyon nem megy, ne eröltessük,
gyakorljunk más tecnikai elemeket, és próbálkozzunk másnap. Hetek telhetnek el
úgy, hogy nem érünk el eredményt, de csak próbálkozzunk tovább és ne eröltessük.
 
Ez a hajlítás csak nem megy. Lehetséges, hogy vannak emberek, akik sosem
lesznek képesek megtanulni?
Nem. Próbálkozz tovább kitartóan!
 
Kik a jó szájharmonikások?
 
Blues műfajban:
 
Magyarok: Bodonyi Attila (Hobo BB), Engler Ferenc (Takáts Tamás DBB), Ferenczy
György, Pribojszki Mátyás (Blues Fools), Szabó Tamás (Palermo Boogie Gang)
 
Külföldiek: Paul Butterfield, Willie Dixon, Bob Dylan, Slim Harpo, John
Mayall, Charlie Musselwhite, Snooky Pryor, Jimmy Reed, Jason Ricci,
George 'Harmonica' Smith, Sonny Terry, Little Walter, Sonny Boy
Williamson II, Howlin' Wolf
 
Broadpeak kiegészítései: Big Walter Horton, Billy Boy Arnold, Billy Branch,
Buster Brown, Carey Bell, Hammie Nixon (elsők között használt szájharmonikát
blues zenében, Sonny Boy Williamson I is nagyra tartotta, anno együtt zenéltek
Sleepy John Estesnél), J. Geils, James Cotton, Jerry "Boogie" McCain, Jerry
Portnoy, Jimmy Cotton, Joe Carter, Junior Wells, Kim Wilson, Lazy Lester, Magic
Dick, Mike Morgan, Sonny Boy Williamson I, Sugar Blue, William Clarke
 
 
Mi a tabulatúra, vagy röviden tab?
 
Ez a harmonikazene egyszerű, hangszer közeli leírása. Minden hanghoz megadja,
hogy melyik lyukon kell játszani, szívni kell-e vagy fújni, kell-e hajlítni,
lebegtetni, stb. Nincs kialakult standard, de minden tab hasonló. A lyuknak csak
a számát írják le, a levegő irányát vagy egy nyíl (felfelé: fújni, lefelé:
szívni) vagy egy betű adja meg (B vagy b: fújni, D vagy d: szívni). A hajlítás
jele a nyilas rendszernél elkanyarodó nyíl (tompaszögben: első fokozatú,
derékszögben második fokozatú, hegyesszögben: harmadik fokozatú, illetve
amennyiben csak elsőfokó lehetséges, akkor az lehet derékszög) vagy dupla,
tripla, négyszeres nyíl a különböző fokozatokhoz. A betűsnél a hajlítás b (ha a
fújás jele B) vagy *, a hajlítás mértékét, pedig ezek száma adja meg (1, 2 vagy
3). Ritkán ezektől elérő jeleket is alkalmaznak.
 
 
Milyen harmonika van a Volt egyszer egy vadnyugat "Man with a Harmonica" c.
számában? Mi a harmonikatéma kottája/tabja? Mit játszik a főhős a filmben és
milyen harmonikán?
 
A főhős a Man With a Harmonica c. szám főtémáját játsza. A harmonika D-s
hangolású, a dallam tabja pedig:
 
4D 4Db 4D 4Db 4D
4D 3Db 4Db 4D 4Db 4D
 
Mi a Mannish Boy c. Muddy Waters szám riffje, amit jónéhány másik blues dal
is idéz?
 
2D 4B 3B 3D 2D
 
 
Be kell-e járatni egy harmonikát?
 
Eltérőek a vélemények. Sok ember úgy gondolja, hogy igen, de komoly zenészek
állnak a "nem" párton is. Azok, akik az "igen" mellett karoskodnak, azt mondják,
hogy az első napokban finomabban kell a harmonikán játszani, különben rövidebb
lesz az élettartama. Ezt méréssel bizonyítani nagyon nehéz lenne, és sokan nem
ezt tapasztalják.
 
A bejáratás egy eltérő oka lehet, hogy néha a dobozból kivett harmonikán egyes
hangok nem szólnak olyan szépen, viszont bejáratás után rendbejönnek. Lehetséges
azonban, hogy ennek az oka csak annyi, hogy minden harmonika egy kicsit más, és
az ember pár nap alatt hozzászokik ahhoz, hogyan kell fújnia az új hangszerét
ahhoz, hogy szépen szóljon.  A kemény játék rossz technikával pedig valóban
tönkreteheti a hangszert.
 
Persze a bejáratás problémát biztos nem okoz.
 
Baj, ha nem tudok kottát olvasni?
 
Nem baj, de érdemes megtanulni. Már csak azért is, mert ha ismerjük a
zeneelméletet, könnyebb megérteni a zenét általánosságban is, tehát pl. a
harmonikát is. Ha pedig már tudjuk, mit jelentenek a különboző dúrok, mollok,
akkor onnan csak egy kis lépés a kotta.
 
A kotta írás-olvasás nagyon logikus dolog. Az interneten nagyon sok forrás van,
ami elmagyarázza (pl. www.musictheory.halifax.ns.ca, free lessons gomb a lap
alján, vagy mek.oszk.hu/00200/00208/index.phtml).
 
 
Mik azok a pozíciók? Mi a egyenes fekvés (straight harp), keresztfekvés
(cross harp), slant harp?
 
Ezek azt fejezik ki, hogy milyen hangnemben játszol az adott harmonikán,
pontosabban, mi a hangnem alaphangja. Ha az alaphang az, amire a harmonika
hangolva van (tehát pl. C-dúr a C harmonikán), akkor az az 1. pozició, egyenes
fekvés. A feszültséget feloldó hangok (alaphangok) az 1-es, 4-es, 7-es, 10-es
fújt hangok. Ha egy kvarttal lejjebb, tehát pl. G-dúrban C harmonikán, akkor az
a 2. pozíció, keresztfekvés. Feloldó hangok a 2-es szívott (3-as fújt), 6-os
fújt, 9-es fújt. Ilyenkor persze vannak hangok a harmonikán, amik nincsenek
benne a skálában (ezek az 5-ös szívott, 9-es szívott, dúrban), de ez nem azt
jelenti, hogy azon nem játszhatók. Az is igaz, hogy bizonyos hangok hiányoznak a
skálából, de pont ezek miatt lesz a keresztfekvés bluesos hangzású.
 
A 3. pozíció, a slant harp, amikor egy kvarttal lejjebb vagyunk a 2. pozíciótól.
Vagyis pl. D-ben egy C-s harmonikán, a feloldó hangok a D-k.
 
Meg kell jegyezni, hogy a pozicók elnevezésekor nem különböztetnek meg dúr vagy
moll hangnemet, tehát ha G-mollban játszunk egy C harmonikán, azt ugyanúgy 2.
pozíciónak hívják. Természetesen mollban máshogy kell játszani mint dúrban,
tehát igazából minden fekvéshez kétféle játékmód tartozik. A gyakorlatban az 1.
poziciót szinte kizárólag dúrhoz használják, a 2. pozíciót jellemzően dúrhoz, de
használható mollhoz is, a 3. pozíciót legtöbbször mollhoz használják.
 
Elméletileg így létezik 12 pozíció: a következőt mindig úgy kapjuk, hogy egy
kvartot leszámolunk az előzőből. Így 4. pozícióban C-s harmonikán A-ban fogunk
játszani. Szinte kizárólag mollra használják, nem meglepően, hiszen az A-moll
pont a C-dúr mollos párja. Az 5. pozícióban E-ben leszünk, a 6. pozícióban
H-ban: ezek a pozíciók szintén mollos játékra alkalmasabbak.
 
A 7-11 pozíciók szinte csak elméleti jelentőségűek, mert szinte minden hangot
hajlítva vagy vagy overblow/overdraw-val kellene játszani.
 
A 12. pozícióban a C-s harmonikán F-ben játszunk. Ez a pozíció dúrra
alkalmasabb.
 
A népzenének, gyerekdaloknak, bizonyos popzenének leginkább az 1. pozíció
fekszik, bluesnak, rocknak a 2. Mollos bluesban, rockban, gyakori a 3. pozíció
 
Mit jelent az, hogy spicctechnika, illetve takarásos játék?
 
A spicctechnika esetén a harmonikás annyira beszűkíti a száját (csücsörít),
hogy csak egyetlen (esetleg néhány) lyukat fúj vagy szív. Takarás esetén
egyszerre több lyuk felett van a száj, de a nyelv elfed több lyukat, így csak a
legszélső lyukon (vagy néhány lyukon) keresztül áramlik a levegő.
 
 
A takarásos vagy a spicc technika a jobb?
 
Egyik sem, mindkettőnek megvan a maga helye a zenében. A spicc előnye, hogy
tisztábban kijátszhatók a hajlított hangok, a takarással pedig például oktávot
játszatunk, vagy akkordokkal kisérhetjük magunkat. Legcélszerűbb mindkettőt
elsajátítani, aztán megfelelően beépíteni a zenébe. Saját stílusunkkal együtt
ki fog alakulni, hogyan használjuk ezeket a technikákat.
 
Egy dologban egyetértenek a harmonikatanárok: a spicctechnika jóval könnyebb,
ezért kezdőknek azt tanítják először.
 
Takarásos játéknál melyik oldalra tegyem a nyelvem? Ha pl. balra teszem,
akkor át kell tennem a jobb oldalra, amikor a bal szélső lyukakat fújom?
 
Legtöbb oktatóanyagban úgy tanítják, hogy balra, tehát a száj jobb oldalán
legyen a szabad rés, de vannak harmonikások, akik fordítva csinálják. <Ezt úgy
emlékszem hallottam, vagy olvastam, de most nem vagyok benne biztos.>
 
Áttenni a nyelvet nem kell, van a lyukak mellett annyi hely, hogy elfér.
 
 
A harmonika, amit vettem, nem szól tisztán. Lehet, hogy rossz? Milyen
gyakran van olyan, hogy egy új harmonikáról kiderül, hogy rossz?
 
Tömeggyártott hangszerről lévén szó, elő-előfordul. Olyan is van, hogy a
hangszer nem kifejezetten rossz, de nem szól olyan szépen. De valóban, ha
ritkán is, de előfordulhat, hogy valamelyik, vagy több hang is, kifejezetten
hamis az új harmonikán.
 
Viszont ha kezdő vagy, és a 2-es szívott, 3-as szívott, esetleg 7,8,9,10 fújt
hangok valamelyike nem szól jól, akkor valószínűbb, hogy a technikáddal van
baj. Próbáld meg nagyon-nagyon finoman kijátszani a hangot, szinte csak
belelehelni a harmonikába. Lazítsd el a szád, amennyire tudod. Ha fújt hangról
van szó, akkor próbáld meg úgy megfújni, hogy nem is veszed a harmonikát a
szádba. Ha így nem hamis a hang, akkor több mint valószínű, hogy a technikáddal
van a gond.
 
 
Hogyan lehet egy szám hangnemét megtalálni hallás után?
 
A coast2coastmusic.com -on van egy igen jó cikk erről:
http://coast2coastmusic.com/diatonic/finding_key.shtml
 
Egy másik megközelítés: amennyiben van a számban harmonika, figyeld meg a
hajlított hangokat! Találj egy szívott hajlítot hangot. Ez nem túl nehéz, mert
ezek jóval gyakoribbak, és mélyebbek. Ha a hang viszonylag magasabb,
feszültségkeltő, akkor valószínűleg 4-es vagy 6-os szívott. Ez már csak két
lehetőség. Ha hang mélyebb, és a nem hajlított változat harmonizál, akkor
valószínűleg 2-es szívott. Ha egy egész hanggal hajlított, akkor vagy 2-es vagy
3-as szívott. A hangszínből is lehet következtetni kis gyakorlat után, hogy
melyik lehet az. Ha több hajlított hangot is találunk, akkor azok relatív
hangközésből is lehet következtetni.
 
Ha van egy sejtésed, van egy biztos módszer annak eldöntésére, hogy igaz-e.
Próbáld a harmonizáló hangokat játszani a számra (ezek 2. pozícióban a 2-es
szívott, a 6-os fújt és a 9-es fújt). Ha jól hangzik, feszültséget
feloldóan hat, megvan a hangnem. Ha mégis tévedsz, azt meg fogod hallani, amikor
elkezdesz improvizálni: nem kell hozzá különösebb zenei hallás, a rossz hangnem
borzalmasan hangzik.
 
Hogyn kell mikrofonnal játszani?
 
Alapvetően kétféleképpen játszhatsz. Ha nyitottan, 10-20 centi távolról
játszol, pont úgy mint mikrofon nélkül, akkor akusztikusan szól a harmonika. A
mikrofon úgy fogja kierősíteni a hangját, mint ahogy az énekhanggal teszi. Ha
zártan, a kezünkkel zárt tölcsért formálunk a mikrofon mögött és a hangszer
közvetlenül a mikrofonon van, akkor elekronikus, "dögös bluesos" hangzást
érhetsz el. Ilyenkor a wah-wah effektet úgy lehet játszani, hogy a mikrofon
mögött nyitod-zárod a kezed.
 
A nagyobb mikrofonokat a két kézéllel tartod, a kisebbeket, pl. a tie-clip
(nyakkendőcsiptetős) stílusúakat befoghatod a kisujjad és gyűrűsujjad közé.
Érdemes kísérletezni egy kicsit, hogy a neked tetsző hangot tudd kicsalni a
cuccból.
 
Mi az a tremoló és a wah-wah effekt?
 
Tremoló: a harmonika mögött összezárt kezet nagyon gyorsan nyitjuk-zárjuk
sokszor egymás után. Ennek hatására egy lebegő hatás jön létre a hangszínben.
Wah-wah: elkezdjük a hangot, ezután kinyitjuk a kezünket, és a hangot
ugyanakkor gyorsan elhalkítjuk, befejezzük. Ezt ismételve, a harmonika úgy
szól, mintha azt "mondaná": wah-wah,
 
Mi az a headshake?
 
Egy technikai elem, amikor két egymás melletti hangot ismételgetünk gyorsan
egymás után, oda-vissza. Nem bonyolult elem, de hatásos. Végrehajtásakor a hang
szívását (esetleg fújását) nem szakítjuk meg, csak a szánkat mozgatjuk a
hangszeren.
 
Mi a lebegtetés és a pörgetés?
 
Szabó Tamás könyve (Blues With The Feeling) szerint a két dolog ugyanaz.
Egyrészt használhatjuk a headshake-re. Ettől különböző a nyelvvel való
pörgetés. Ilyenkor a két lyukat a szánkba vesszük, és nyelvünket mozgatva
jobbra és balra, elfedjük az egyik lyukat, míg kinyitjuk a másikat, aztán
fordítva, és gyorsan oda-vissza.
 
Mi a throat- (torok) vibrato?
 
Ez egy nehéz technikai elem, amikor a hang lebegését úgy érjük el, hogy a
levegő nyomásának erősségét a torokból, vagy még inkább a rekeszizomból
változtatjuk, remegtetjük.
 
 
Mi az az overblow/overdraw?
 
Nagyon nehéz technikai elem. Ennek segítségével a szívva hajlítható hangok
speciális fújásával, illetve a fújva hajlítható hangok speciális szívásával
megszólaltathatunk a lyukon egy még magasabb hangot. Így a teljes kromatikus
skála kijátszható a diatonikus harmonikán. A technikát még a harmonikások közül
is csak kevesen tudják, napjainkban fejlesztették
 
 
Hogyan kell hangolni a szájharmonikát?
 
Az alapelv az, hogy lereszelünk egy nagyon kevés anyagot a lamelláről. Ha a
nyelv végét vékonyítjuk, akkor a hangmagasság emelkedik, ha a nyelv tövét,
akkor mélyül. FIGYELMEZTETÉS: ezzel próbálkozva nagyon könnyű tönkretenni egy
lamellát véglegesen. Hagyományos reszelő használata nem is ajánlott,
használjunk nagyon finom reszelőt, vagy csak kaparjuk meg a nyelvet késsel.
Mindig gondoskodjuk a nyelv megfelelő alátámasztásáról.
 
Ha a hangot sokkal mélyebbre akarjuk hangolni, akkor a töve koptatása helyett
nehezítsük a végét. Ezt egyesek úgy végzik el, hogy cseppentenek egy csepp
forrasztóónt a nyelv végére. Bizonyos szakemberek szerint ez azért nem jó
módszer, mert így nagyon felforrósítjuk a nyelvnek a végét, aminek ráadásul
különbözik a hőtágulása a forrasztóónétól, és ezért a kihűlés után a lamella
deformációjához, anyaggyengüléséhez vezethet. Akit ilyen mélységben érdekel a
dolog, keresse fel az alábbi oldalt, ahol mindent leírtak a témáról, amit tudni
lehet:
 
 
Mi az az egyenlő hangolás és természetes hangolás?
 
A természetes hétfokú hangsor, egy adott rezgés természetes felhangjaira
épít. Ezért van az, hogy az egész hangok egy oktávban azért hangzanak jól,
azért csengenek szépen össze, mert a természetes felhangokat tartalmazzák,
ezért kellemesek a fülnek. (Hogy pontosan hogy áll össze a hétfokú hangsor,
lásd pl. Mikola Péter: Kabóca zenefüzetek öntevékeny zenetanulóknak, Magyar
Elektonikus könyvtár.) Az egész hangok frekvenciái a következő arányokat
mutatják:
dó - 9/8 - ré - 10/9 - mi - 16/15 - fá - 9/8 - szó - 10/9 - lá - 9/8 - ti -
16/15 - dó
Ez azt jelenti, hogy a ré frekvenciáját megkaphatjuk, ha 9/8-dal szorozzuk a dó
frekvenciáját, és így tovább. Vegyük észre, hogy kétféle nagy szekund létezik
(10/9 és 9/8 arányokkal) és a kis szekund igazából még a nagyobbik felénél is
nagyobb. A természetes hansorra való hangolást hívjuk természetes hangolásnak.
 
A probléma ezzel persze az, hogy ha egy kromatikus hangszert hangolunk, akkor
egy másik hangnemben már nem pontosan ott lennének a hangok, ahol lenniük
kellene. Ha egy zongorát behangolunk C-dúrban természetes hangolással, akkor
D-dúrban a ré 10/9-edszerese lesz a dónak, helytelenül. És valóban, nem is fog
szépen szólni. Éppen ezért a kromatikus hangszereknél kitaláltak egy másik
hangolást, ami igazából kompromisszum a tökéletes hangzás és a kromatikus játék
lehetősége között. Ekkor az oktávot 12 egyenlő hangközre osztják
logaritmikusan, és ezekhez hangolják az oktáv 12 hangját. Ilyenkor tehát egy
kis szekund hangköznek 12-edik gyök 2-es szorzó felel meg, egy nagy szekundnak
pedig 6-odik gyök 2-es. Így minden nagy szekund egyenlő és mindig a kis szekund
kétszerese. A különböző hangnemekben a hangszer ugyanúgy fog szólni, viszont a
hangok egyik hangnemben sem csengenek igazán szépen, természetesen egybe. Ezt a
technikát egyenlő hangolásnak hívják.
 
Mivel a diatonikus harmonika csak egy adott hangnemre készül, ezért felmerül a
kérdés, hogy nem jobb-e természetesen hangolni. Persze játszhatunk más
hangnemben, pl. keresztfekvésben, de a hangközök a blues skálán pont stimmelni
fognak akkor is. Viszont ha valamelyik ritkás fekvést választjuk, vagy ha egy
egyenlő hangolású zongora vagy gitár mellet játszunk, akkor az nem biztos, hogy
olyan jól fog szólni.
 
A kérdésben nincs konszenzus. A Hohner Special 20 hanrmonikák természetes
hangolásúak, a Lee Oskarok egyenlő hangolásúak. És bár a különbség kicsi, mégis
érdemes legalábbis tisztában lennünk azzal, hogy milyen a harmonikánk hangolása.
 
 
Bizonyos könyv azt írja , hogy 10 óra alatt, 3 nap alatt, stb. megtanít harmonikázni. Lehetséges ez?
 
Nem. Az első rövid időszakban valóban elég látványos lehet a fejlődés, de
ahhoz, hogy igazán jól játssz, évek kellenek, mint minden hangszer esetén.
 
 
 
 
Javíthatók-e a szájharmonikák?
 
Igen. A Hering és a Lee Oskar árul is javítókészletet. Viszonylag gyakori
hiba, hogy a lamella beragad valami miatt (nyál, porszem, piszok). Ennek
kiszabadítása szimpla feladat, még igazából speciális szerszámra sincs szükség.
Másik tipikus probláma, hogy a lamellát igazítani kell: vagy oldalirányban, vagy
a nyílás nagyságát kell növelni vagy csökkenteni (ez sem nehéz).
 
Ha a hangszer elhangolódik, lehetséges hangolása is, erről lásd a hangolásról
szóló kérdést. A lamellák előbb-utóbb teljesen elfáradnak: ekkor már hiába
hangoljuk őket, azonnal elhangolódnak, vagy nem is lehetséges hangolásuk. Az is
előfordul, hogy egy lamella eltörik. Ilyenkor a lamella cseréje lehetséges, bár
ez már nehezebb ügy. Bővebben lásd:
 
http://harmonika.hupont.hu/tovabb?http://www.patmissin.com/
 
Milyen blues harmonika stílusok vannak?
 
 
 
Folkharmonikázás: tradiciókra, népzenére épülő, folkos, countrys hangzás.
Jellemzője a magas tónus és a nagy virtuozitás. Általában nyitott tenyérrel
játszanak és spicc technikát használnak.
 
Chicagói hangzás: Vaskos, erős hangzás, sok lebegtetéssel, a hangszert
elektronikusan erősítik. Zárt tenyérrel játszanak, kevesebb hangot, hosszabban
kitartva. A harmonikás csak a szüneteket tölti ki, illetve szólót csak
két-három kört játszik.
 
West coast stílus: A chicagóinál dallamosabb stílus, sok tiszta hanggal. A zene
gyakran a harmonikára épül, vagyis kimondottan harmonikacentrikus zeneként
jelenik meg.
 
One-man-band: Inkább az 50-es 60-as évekre jellemző stílus: a harmonikás magát
kiséri gitáron, lábdobon, lábcinen. Ilyenkor a harmonika állványon van. A
harmonika dallamot játszik, ami alig improvizált, sokszor megegyezik az
énekdallammal.
 
Ritmizálás: A harmonika gyakran a blues körnek megfelelő akkordokat játsza, és
kizárólag ritmizáló, aláfestő funkciója van. Tulajdonképpen egy ritmusgitár
helyettesíthető vele.
 
 
Milyen káros anyagok juthatnak a szervezetembe harmonikázáskor?
 
A legkomolyabb aggodalomra a nikkel adhat okot. Bizonyos harmonikák
fedőlapjaiból nikkel oldódhat ki és juthat a szervezetbe, ami hosszú idő alatt
felhalmozódik és nikkelérzékenységhez vezet. Ez egy kellemetlen jelenség, bárv
lehet vele élni. Ennek elkerülésére válasszunk krómozott, aranyozott,
ezüstözött vagy rozsdamentes acélból készült fedőlapú harmonikákat. Sajnos
általában ezek a drágábbak is.
 
Ezen kívül esetleges veszélyek: a rosszabb minőségű festett harmonikákról a
festék lepattoghat, lekophat, és a szervezetbe juthat. A fa kancellafáról
falakk juthat a szervezetbe. Régen használt harmonikából por és piszok juthat
szívás folytán a tüdőbe, ha azt nem tisztítjuk ki játék előtt.